tüske németül bármely egyezéssel 2. • Magyar-német szótár

Magyar	Német	szf.
tüskehaj	das Stoppelhaar {Pl. Stoppelhaare}	fn
tüskekorona	die Dornenkrone {Pl. Dornenkronen}	fn
tüskés	stahelig	mn
	dornig	mn
	stachelig	mn
	stachlig	mn
	stahlig	mn
tüskés bokor	die Dornenhecke {Pl. Dornenhecken}	fn
tüskés bozót	das Dorngestrüpp {Pl. Dorngestrüppe}	fn
tüskés pikó [hal]	der Stichling {Pl. Stichlinge}	fn
tüskés rája [áll.]	der Stachelrochen	fn
tüskés természet	die Borstigkeit {Pl. Borstigkeiten}	fn
tüskés uszonyos állat	der Stachelflosser {Pl. Stachelflosser}	fn
tüskésbőrűek [áll.]	der Stachelhäuter {Pl. Stachelhäuter}	fn
tüskésdrót	die Fenz {Pl. Fenzen}	fn
tüskésség	die Stachligkeit {Pl. Stachligkeiten}	fn
tüskével feltágít [fém.]	aufdornen	ige