egyen németül szó eleji egyezéssel 2. • Magyar-német szótár

Magyar	Német	szf.
egyenes	die Richte {Pl. Richten}	fn
egyenes (őszinte)	offen	mn
egyenes [zsarg.]	grade	mn
egyenes	aufrecht	mn
	aufgerichtet	mn
	bündig	mn
	eben	mn
	strack	mn
	direkt	mn
	geradelinig	mn
	geradlinig	mn
	gradlinig	mn
egyenes adás	die Direktübertragung {Pl. Direktübertragungen}	fn
egyenes adók	die direkte Steuer	fn
egyenes ág	die gerade Linie	fn
egyenes beszéd	die Direkte Rede	fn
egyenes emelkedés	die Rektaszension {Pl. Rektaszensionen}	fn
egyenes és vízszintes [ép.]	scheitrecht	mn
egyenes felületek által határolt test	der Vielflächner {Pl. Vielflächner}	fn
egyenes futás	der Geradeauslauf {Pl. Geradeausläufe}	fn
egyenes futási tulajdonság	die Geradeauslaufeigenschaft {Pl. Geradeauslaufeigenschaften}	fn
egyenes fuvola [zene]	die Schnabelflöte {Pl. Schnabelflöten}	fn
egyenes haj	glattes Haar
egyenes helyzetben	aufrecht	mn
egyenes irány, sor	die Richte {Pl. Richten}	fn