hegy németül bármely egyezéssel 3. • Magyar-német szótár

Magyar	Német	szf.
Harz hegység	der Harz {Pl. Harze} (német ország)	fn
Harz-hegység	das Harzgebirge	fn
havasi tehenész,, hegyi tehenész,, alpesi tehenész	der Almer {Pl. Almer}	fn
havasi tehenésznő,, hegyi tehenésznő,, alpesi tehenésznő	die Almerin	fn
hazai hegyek	die heimatlichen Berge
hegy alján	nid dem Berg
hegy ékessége [növ.]	der Siebenstern {Pl. Siebensterne}	fn
hegy felőli oldalon	bergseits	mn
hegy fennsíkkal	das Tafelgebirge {Pl. Tafelgebirgen}	fn
hegycsúcs	der Berggipfel {Pl. Berggipfel}	fn
hegycsúcs [term.]	die Bergspitze {Pl. Bergspitzen}	fn
hegycsúcs	die Bergkuppe {Pl. Bergkuppen}	fn
hegycsúcson levő kereszt	das Gipfelkreuz {Pl. Gipfelkreuze}	fn
hegycsúcsot vármegkoronázpártázékesíti, koronázza	eine Burg bekrönt die Kuppe des Berges
hegycsuszamlás [ny.j.]	der Schlipf {Pl. Schlipfe}	fn
hegyé	die Erstbesteigung {Pl. Erstbesteigungen}	fn
hegye, vége vminek	der Gupf {Pl. Gupfe}	fn
hegyek fia [költ.]	der Gebirgler {Pl. Gebirgler}	fn
	der Gebirgsbewohner {Pl. Gebirgsbewohner}	fn
hegyekben (kirándultak)	bergeweise
hegyeken át	bergüber
hegyén álló rombusz	die Raute {Pl. Rauten}	fn
hegyen átvezető út	der Gebirgspass {Pl. Gebirgspässe}	fn
hegyén tartott	spitzengelagert	mn
hegyen völgyön át [term.]	durch Berg und Tal